9. fejezet

Mark

Hazaérve senki sem fogadott pedig igazán örültem volna egy kutyának, sőt még egy Juniornak is, de tudtam, hogy sétálni mentek, és sokáig nem fognak hazaérni. A bejárati ajtóban álldogáltam már egy ideje, de mivel senki sem volt itthon, nem igazán akaródzott bemennem.

- Aish, miért fos ma minden? - sóhajtottam és idegesen belekaptam a hajamba.

Milyen olyan embert ismerek, akivel nem találkozom túl gyakran, de szoros kapcsolatban vagyunk, mégis rühellem, ráadásul meleg…?

Másfél óra múlva JB lakásán üldögéltem.

- Azt hittem a kurvákkal együtt élsz - néztem körbe a viszonylag tiszta lakásban.

- Azt hittem ezt nem nézed ki belőlem - bámult rám hitetlenkedve, kezében egy eszpresszóval, amit elém rakott le.

- Belőled bármit - motyogtam, majd elmerültem a kávémban. JB színpadiasan felsóhajtott.

- Ha ilyen vagy, akkor nagyon szívesen látlak az ajtóm másik oldalán - mutatott a nyílászáró felé. - Egyébként, miért teszed itt tiszteleted? Nem hiszem, hogy azért, hogy lásd a képem. A lóvét meg már Hyorintól megkaptam.

Sóhajtva letettem az italt, és szenvedő arccal végignyúltam a kanapén. - Igazából te voltál az utolsó lehetőség - néztem a vendéglátómra, de ő csak lemondóan legyintett.

- Nem is gondoltam volna, hogy engem keresel a bajoddal először. Mondjuk, ha már itt jársz, akkor nem lehet sok barátod... - csóválta a fejét.

- Yah! - ütöttem meg a térdét, de igazából nem tudtam neki visszaszólni, mert igaza volt. - Miből gondolod, hogy bajom van?

- Ha örömöd lenne, azt nem velem osztanád meg, ha pedig nem lenne semmi izgi, akkor sem tolnád ide a képed - magyarázta. Még néhány pillanatig bámultam rá, aztán a plafonra függesztettem a tekintetem.

- Most vagy nagyon okos vagy, vagy nagyon buta vagyok…

- Az első - kotyogott közbe.

- ...vagy még mindig érződik rajtam a drog - fejeztem be.

- Hogy mi, te bedrogoztál munka közben?! - kiáltott fel idegesen JB és lendületből rám öntötte a kávéját. Ordítva ültem fel, de bevertem a lábam az asztál lábába, amiről a saját italom Jaebum combjára borult. Ő is fájdalmas kiáltással kapott a lábához. - Te komolyan képes voltál bedrogozni, miközben a kurvákra kellett figyelned? - sziszegte fájdalmas grimasszal az arcán.

- Van még itt valahol kávé? - néztem körbe riadtan.

- Mit csináltál még? - kerekedett ki a szeme és tockosra emelte kezét.

- Haver, calm down - hátráltam a kanapé másik szélére. - Ezért jöttem hozzád, hogy elmondjam milyen orbitális baromságot csináltam - tettem fel védekezően a kezemet, miközben JB szaggatottan kifújta a levegőt.

- Meghallgatlak - kezdte -, viszont holnap minden lány lehugyál három különböző tesztet… és ha VALAMELYIK egészen véletlenül pozitív lesz… repülsz innen. Világos?

- Mint a nap - forgattam a szemem.

- Remek - csapta össze a kezét vigyorogva a strici. - Halljam, mit csináltál!

Lassan beszívtam a levegőt és próbáltam összeszedni a gondolataimat, de ez nem igazán jött össze, úgyhogy csak egyszerűen kinyögtem.

- Seggbe rakott a díler.

- Hogy mi? - fagyott JB arcára a debil mosoly.

- Jól hallottad - bólogattam.

- Téged? - Az arca lassan kezdett átalakulni, először meglepetté.

- Ja.

- Mark Tuant? - A feje már egy fura grimaszba torkollott.

- Igen.

- Seggbe raktak? - tágult ki újra a szeme.

- Aha - lehajtottam a fejem és a tenyereimet az arcomra tapasztottam, mert JB-ből kitört a hisztérikus vihogás.

- Jézus ereje, hogyan vett rá, hogy befeküdj alá? Téged? Yien Tuant? A világ leghatalmasabb buzi ellenesét? - törölgette a szemét, és most biztos voltam benne, hogy nem játszotta meg magát.

- Bedrogozott - motyogtam a tenyerembe.

- Először is, biztos voltam benne, hogy egyszer meg leszel baszva ilyen fejjel - röhögött körbe. Minden oldalról beleröhögött a fejembe. - Másodszor pedig - komorodott el egy pillanat alatt. -, hogy voltál képes elfogadni?! - rúgott bele a bokámba.

- Faszt! - kaptam a lábamhoz.

- Igen? Megint azt kívánsz? - próbált tekintélyt parancsoló maradni, de beleröhögött a mondata végébe.

- Fogd már be, én sem örülök ennek - csaptam a combjára, majd újból hátracsúsztam a szófán és összekuporodtam a sarkában. A két térdem fölött függesztettem a tekintetem JB-re.

- Mondom, ha ilyen fejed van, akkor tuti seggbe leszel rakva megint - csóválta a fejét. Csak egy morranással válaszoltam. - És most mit akarsz, mit csináljak? - vonta fel a szemöldökét.

- Igazából… - gondolkoztam el, Jaebum hajszálait vizsgálva. - Nem tudom, mit szoktak az emberek egy rosszul sikerült éjszaka után csinálni.

- Az embereknek általában a másik véglet a rosszul sikerült éjszaka - magyarázta.

- Tudom - fintorogtam. - Nem vagyok teljesen antiszoc - forgattam a szemem.

- Én ebben nem lennék olyan biztos.

- Nem érdekel a véleményed - fújtattam. - Szóval most mit kéne csinálnom?

- Hát igazából neked is meg kéne csinálnod néhány terhességi tesztet - majd kiestek a szemeim úgy bámultam Jaebumra.

- Férfi is lehet terhes? - esett le az állam.

- Jézusom Mark, ezt te komolyan vetted? - akadt ki JB.

- Jó, sosem voltam jó bioszból - durciztam.

- De ez alap ismeret! - akadt ki még jobban.

- MONDOM, HOGY SOSE VOLTAM JÓ BIOSZBÓL! - kiáltottam az arcába.

- DE EZT AKKOR IS ILLIK TUDNI! - ordította vissza.

- Leszarom, én nem tudom - fontam össze a karomat.

- A lényeg az, hogy nem lehetsz terhes - csapkodta meg a combomat bíztatóan, de én inkább csak elhúzódtam tőle.

- Ez biztató - grimaszoltam. - Ennyit kéne csinálnom?

- Igazából ha nem volt nála óvszer, akkor…

- Volt nála, nem vagyok kíváncsi arra, hogy mi van akkor, ha - szakítottam félbe. Kezdtem lassan úgy érezni, mintha egy felvilágosításon lennék.

- De amúgy nem tudom mit kéne csinálnod - mélázott el a főnököm. - Nekem eddig minden éjszakám sikerült, vagy ha nem, akkor arra nem emlékszem - Valahogy nem érdekeltek annyira Jaebum egyéjszakás kalandjai, de nem szóltam be neki. Még az is fura, hogy tudok vele beszélni, mert eddig ilyen hosszan emberrel nem beszéltem, nemhogy meleggel. Hacsak nem számítjuk Juniort, de vele csak a mosnivalóról szoktam csevegni. - És amúgy milyen volt az első alkalom? - tért olyan témára, amit ki akartam kerülni.

- Nem most vesztettem el a szüzességem - próbáltam kibújni alóla.

- Nahát ez meglepő, viszont a seggszüzességedet igen - ez viszont igaz, nagyon is igaz.

- Nem emlékszem igazán rá - kamuztam, mert nem akartam beismerni, hogy élveztem. Mármint az elején fájt, de az is alig súrolta a tudatomat, mert eléggé be voltam tépve, de utána… nagyon is élveztem. Igazából nem is tudom, hogy mikor volt utoljára ilyen orgazmusom, talán soha, de lehet, hogy ez is csak az anyag hatása. Vagy legalábbis elég erőteljesen remélem, hogy nem azért élveztem annyira, mert kissé más helyzetben voltam. De lehet, hogy az is közrejátszott, hogy egy - még az én szememben is - vonzó ember döntött meg.

- Kár, pedig meghallgattam volna egy homofób szájából a passzív szerep élményeit - szomorodott el.

- Ez van haver - tártam szét a karomat sajnálkozva.

- Mondjuk, őszinte elismerésem Yan… YanMinnek? Hogy megdöntött.

- YanMin? - ráncoltam a homlokom. - Új dílere van az egyetemnek. Jackson Wangnak hívják - csóváltam a fejem.

- Jackson Wang…? - gondolkozott el újból JB. - Ez nem olyan típusú név, amit könnyen el lehet feledni…

- Belőled ezt is kinézem - kotyogtam közbe.

- Nem gáz, mert amúgy ismerősnek hat, de fogalmam sincs honnan. Azt mondtad díler?

- Azzal kezdtem - forgattam a szemem gúnyosan, de azért kíváncsi vagyok, hol hallotta a nevét, mert JB nem jegyez meg sok dolgot.

- Akkor talán…? - töprengett hangosan. - Áh, nem hiszem, hogy ő fogadott volna valakit a kegyei közé… esetleg még is?

- Mond már el miről beszélsz! - kiáltottam fel idegesen és megint felé rúgtam. Mit motyog itt magában random?

- Csak lehet, hogy hallottam ezt a nevet egy díler barátomtól, nyugodás van - nézett rám furán. - Miért érdekel ez annyira?

- Mert ő fektetett meg - hadartam. - De ki azaz ismerősöd?

- Hyunának hívják.
Na kösz, ez sokat mondott...

8. fejezet

Jackson

- Jackson? - lesett ki a nyílászáró mögül Hyuna, kíváncsi szemeket meresztve rám, mintha először el sem akarta volna hinni, hogy én vagyok az. - Mit keresel itt ilyen korán?

- Hát tudod, megdöntöttem egy homofób stricit, akit legszívesebben kinyírnék, pluszban annyi pénzt zsebeltem be tegnap, hogy gondoltam jövök, és kifizetlek.

- És közben sírsz nekem erről a striciről? - vonta fel szemöldökét, klasszikus Hyuna-stílusban.

- Látod, már benne is vagy a szerepedben! - mosolyogtam, próbálva elviccelni a kicsit sem nevetséges helyzetet, miközben nagyon kedvesen, beengedtem magam a lány lakásába. Nem ellenkezett, annak ellenére sem, hogy csupán egy falatnyi sortot, és egy szakadt fehér felsőt viselt, amiből szó szerint mindene kilátszott. Valószínűleg, ha hetero lettem volna, biztos beindulok, de buzi mivoltam miatt, hidegen hagyott a lány kilógó melltartója.

Hanyagul levágtam magam az elnyűtt kanapéra, nem zavarva az, hogy az egész nappalinak nevezett káoszban, nagyobb kupi uralkodott, mint nálunk egy vad buli után. Hyuna követett, s miközben lelökte lábamat a szófáról, hogy ő is helyet tudjon foglalni rajta, orrom alá tolta kecsesen álló tenyerét, amelybe valószínűleg némi juttatást várt.

Halkan felsóhajtva nyúltam táskám mellé, amely közvetlen a bútor előtt rohadt, majd abból előhalásztam egy köteg friss, ropogós bankót, amit a lány kezébe nyomtam.

- Wow - kerekedett el a szeme, elégedetten. - Ennyit kerestél, és mégis szomorú vagy?

- Nem a pénz miatt vagyok szomorú - vágtam egy szép pofát. - Nem is vagyok szomorú.

- Ja, persze - forgatta meg szép vágású, barna szemeit. - Azért vágtad Bridget Jones-ba magadat, mert ki tudnál ugrani a bőrödből.

- Fáradt vagyok, ismered a kifejezést? - böktem meg oldalát, unott szemekkel, amik bármelyik pillanatban le tudtak volna csukódni. Mi a fasz volt velem? Régen két vagy akár három napot is kibírtam alvás nélkül, Hyunánál mégis képet lettem volna beszunyálni.

- Értem én - tette védekezésképp maga elé kezeit, majd egy pajkos mosoly kíséretében, még hozzátette. - Szóval erről a striciről sem szeretnél mesélni?

- Mit meséljek? - rántottam meg vállaimat, valamennyivel több életerőt erőltetve magamba, miközben feljebb ültem.

- Hogy mi történt vele? - lökött karon, izgalomba jőve, hogy végre volt valamin, amin egymagában csámcsoghatott. Hyunanak régen nagyon sokat meséltem a kapcsolataimról - amíg voltak -, de amióta nem igen járok senkivel sem, nincs miről részletesebben beszélnünk, romantikus téren biztosan. - Ott a bulin ismerted meg?

- Így is mondhatjuk - húztam el számat. - Igazából úgy nekimentem egyik nap az egyetem előtt, hogy seggre esett - kezdtem bele a sztorizgatásba. - Aztán elkezdett velem ott bunkózni, még le is undorítózott…

- Ugh, az nem volt gondolom egy jó pont - vágott sajnálkozó grimaszt a lány.

- Miért, te szereted, ha le redvás kurváznak?

- Én bocs - emelte meg kezeit. - Inkább folytasd.

- Szóval a lényeg, hogy ideges lettem a gyerekre, majdnem ott helyben megvertem, aztán hagytam a picsába - rántottam meg vállaimat. - Viszont érdekelt, hogy ki is lehet ő pontosan, ezért megkérdeztem Jimint, hogy meséljen nekem kicsit a srácról.

- Nálatok ez a Jimin csajszi ilyen mindenes? - ráncolta homlokát, mivel már nagyon sokat emlegettem neki a lányt, így muszáj volt egy kicsit többet beszélnem az említett személyről is.

- Információk terén biztosan - fújtam ki tüdőmben rekedt levegőmet, ahogy a kissé duci, hihetetlenül szeretnivaló teremtésre gondoltam. - Az a csaj… Egyszerűen hihetetlen. A gépek istennője, egy kérdésem van, két pillanat alatt megmondja rá a választ. Így Mark után sem volt nehéz utánanéznie.

- Mark a strici?

- Vág az eszed, mint a borotva - kacsintottam egyet Hyunára, miközben még csettintettem is egye a nyelvemmel. - Igen, a strici Mark, aki eggyel jár felettem, bölcsész szakon tanulva.

- Fúj, azok arrogánsak - grimaszolt egyet, majd szemöldök felhúzva még hozzátette. - Persze, nem annyira, mint egyes telekommunikációs szakosok…

- Megtennéd baszki, hogy abbahagyod Nam állandó szapulását?! - akadtam ki ezen a hisztis picsa viselkedésen, mert már a nemlétező harmadik heregolyóm is tele volt vele. - Kicsit már a fasz ki van azzal, hogy folyamatosan féltékeny barátnő stílusban vágod itt a pofákat, miközben szidod az unokatestvéremet. Örülnék neki, hogy amikor itt vagyok, csak a közeledben, nem ejtenél szót arról, hogy hirtelen nagy spanokból, már “egymással beszélni sem akaró” felek lettetek.

Imádtam Hyunát, nagyon rövid idő alatt egy olyan bizalmas felem lett, akit fájó szívvel tudtam volna csak elengedni, viszont még tőle sem viseltem el, ha NamJoon-t szidta. Az unokatestvérem egy biztosabb és sokkalta fontosabb pont volt az életemben, mint bárki más, így még akkor is mellette álltam, ha nem volt igaza. Hyuna és Nam “csatája” - ha erre használhattam ezt a kifejezést -, egy valóságos rémálom volt a számomra, bár leginkább csak a lány részéről, mivel rokonom nem igazán beszélt a fűtermesztőről.

- Jó - sóhajtott hatalmasat a mellettem helyet foglaló, ami rendesen meg is döbbentette, mert nem egy ilyen beleegyező “jó”-ra számítottam tőle. Sokkal inkább valami kioktató, Hyunásabb beszólásra, de nem erre. - Igazad van, néha tényleg egy pinahuszár vagyok, nem kell mondanod, viszont… Hidd el nekem, megvan az okom arra, hogy ennyire ki legyek akadva az unokatestvéredre.

- Megérteném könnyedén, ha ismerném a helyzetet - meredtem hosszasan kisminkelt íriszeibe, melyeket hamar elkapta rólam. Vettem rögtön a célzást. - Persze, nem tartozik rám, mi miatt vesztetek össze, és nem is várom, hogy elmond, de cserébe te se vedd természetesnek, hogy nyugodtan végig tudom hallgatni, ahogy a rokonomat anyázod.

- Rendben - bólintott beleegyezően, majd gyorsan terelni kezdte a témát, mivel ez egyikünk számára sem volt épp kellemes. - Szóval, ott tartottunk, hogy ez a Mark gyerek bölcsész.

- Igen - bólintottam. - Így feltételeztem, hogy ott lesz ezen a bizonyos bölcsész-bulin. Először kajak azt hittem, Poe olvasásához kell csak nekik az anyag, hogy jobban el tudják képzelni a cselekményt, de meg kell mondanom - túrtam bele szőke fürtjeimbe -, ilyen vad bebaszáson is régen voltam.

- Eseménydús lehetett, ha lefeküdtél ezzel a Mark gyerekkel - értett egyet, csak úgy mellékesen, majd végre feltette a leglényegesebb kérdést, amire már egy kicsit vártam. - De ha nem indult fényesen a kapcsolatotok, hogy vetted rá, hogy alád kússzon?

- Úgy, drága barátosném, hogy kiderült, ez a gyerek szállította az “összejövetelre” a ribancokat, így akaratlanul is beszélgetésbe elegyedtünk, mint szakmabeli illegális suhanc a másikkal - vázoltam fel neki az alaphelyzetet. - Aztán megkínáltam a füvedből, amit nagyon nem bírt, jól, és hát…

- Beindult rád? - ráncolta homlokát az idősebb, olyan pillantásokkal dobálva, mintha várná azt a mondatot, ami után olyan istenesen le tud baszni, hogy csak nézek.

- Az nem kifejezés - nyaltam meg akaratomon kívül alsóajkamat, olyan pajkosan csillogó szemekkel vizslatva a másikat, hogy az szerintem kívülről, nagyon zavart volna. - Elhívott táncolni, úgy ringatta előttem a csípőjét, mint egy rossz kurva, plusz hagyta, hogy megcsókoljam meg minden... Aztán még ő akart szobára menni!

- Szóval bedrogoztad, és megdugtad - fojtotta vissza nevetését a lányt, olyan arcmimikákat és grimaszokat produkálva, amiket eddigi ismeretségünk alatt még nem láttam tőle. - Értem én.

- Ez nem így történt - ellenkeztem rögvest. - Csak megkínáltam, faszom se tudta, hogy ennyire szarul bírja a drogokat. Saját felelősségre szívott, és miután megérezte a cuccodnak az erejét, utána is kért belőle. Nem az én hibám volt...

- Ja, nem a te hibád volt, csak adtad alá a lovat - húzogatta száját s orrát a lány, ami baromira irritálta a szememet.

- Most miért vagy ilyen? Mintha neked sosem lettek volna egyéjszakás kalandjaid - vágtam pofákat, mivel nem igazán értettem, ezt a kioktató stílust. - Mi bajod?

- Semmi, csak a legutóbbi ilyen beszélgetésünknél azt mondtad, hanyagolod az efféle afférokat, és inkább keresel valami komoly kapcsolatot. Anno Nam mindig azt mondta, hogy te nem olyan vagy, aki csak úgy mindenkivel összefekszik.

- Ez így is van - támasztottam alá unokatestvérem egykori állítását rólam.

- Akkor meg, mi ez az egész? Megdugsz valaki olyat, akit nem is kedvelsz… vagy mégis?

- Vagy mégis mi? - kerekedett négyszeresére szemem, reménykedve abban, hogy Hyuna nem arra akart kilyukadni, amire gondoltam.

- Ismerd be Jackson Wang, tetszik neked ez a strici!

- Mi?! - húztam fel orromat. - Nem is tetszik! Egyáltalán nem… Mármint, jól néz ki, ezt alátámasztom, és ha éppen olyanja van, akkor el lehet vele dumálni, plusz az ágyban is eléggé jól teljesített, hetero létére… De ezeket leszámítva, eléggé kiállhatatlan és bunkó a személyisége, amikor józan.

- Szóval hetero? - lepődött meg a lány.

- Szerinted miért nevezett az első találkozásunknál undorítónak?

- Jól van na, nem gondoltam bele a dolgokba, amikor már az elején tudtam, hogy itt szex volt - kérte ki magának, majd hamar folytattuk a beszélgetést. - Ahhoz képest, hogy állítólag a csajokat szereti, könnyen alád került, nem gondolod?

- Betudom a drognak - rántottam vállat. - Ez a Mark Tuan nem olyannak tűnt, mint aki józanon hajlandó egy pasival kavarni.

- Veled mégis szóba állt - mondta a lány egy kicsit elgondolkozva a helyzeten. - Nem lehet, hogy mégsem kellene ezt annyiban hagyni?

- Mire gondolsz? - mértem végig óvatosan barátnőmet, előre tudva, hogy mire akart pontosan kilyukadni.

- Hogy szerezd meg magadnak!

- De nem akarom!

- Dehogynem akarod, amikor róla beszélsz, olyan vagy akár egy kölyökkutya, le sem lehet lőni - oltott le rögvest, szemforgatva lökve egyet vállamon. - Látom rajtad, hogy szeretnéd megint meghúzni.

- Ezt nem tagadom! - vallottam be, mert ami igaz az igaz, Mark pedig király szeretőnek bizonyult. - De nem olyan, akivel komolyan járnék.

- Lehet olyan, csak jobban meg kellene ismerned.

- Inkább passzolom - dőltem vissza a kanapéra, azzal a szándékkal, hogy talán szundítok a lánynál egy keveset, ami sikerült is.

A beszélgetésünk véget ért azzal, hogy bealudtam nála, körülbelül három-négy órára. Jól esett kicsit pihenni, az előző esti események miatt pláne jobban éreztem magam, amikor felébredtem.

Hyuna épp tett vett, öntözte a növényeket, telefonálgatott, elhelyezte a pénzét, a kis noteszában nézegette a vevőinek neveit s legutóbbi vásárlásukat, közben arca pedig nagyon gondterheltnek tűnt.

- Valami baj van? - kérdeztem rá esztétikát nem tartalmazó vonásainak okára, amik nem is álltak jól neki, de elsősorban azoknak mögöttes jelentése érdekelt.

- Csak azon gondolkodtam - sóhajtott kisebbet, komolyan rám tekintve -, hogy onnan olyan rohadt ismerős nekem ez a Mark Tuan név...